Gondolom, szeretnéd kihalászni a Dunába ejtett aranyhalat és csak egyet kívánni: hogy legyen újra akkor, mikor beleejtetted.

Sikerült! Itt van a kezemben. 

Meglettek a flickr pro accountom képei. Gyorsan elmentettem egy párat screenshotban, ennek a virtuális majdnem szívinfarktusnak (egész jó kis évek voltak) logikus folytatásaként így imitáltam, hogy fog majd leperegni előttem az élet - én meg villámsebesen screenshotolok.

A hosszú haj utáni sóhajtozás tapintatos és szimbolikus összefoglalója a múltbameredésnek: végül is akármikor újra megnöveszthetem...

magyarul vagy angolul, és igen vagy ne, azt hiszem, most már alaposan körbejártam ezt a kérdést.

ráadásul szemromlás miatt elvetettem a régi fekete alapon sötétszürke oldalt. most már semmi nem tart vissza, hogy visszatérjek kingához.

One evening I saw a lot of bats flying out from holes in a tree. This woman I was there with was actually kicking the tree to get them to fly. That was in my real past. (I'm starting to notice that certain things have moved to this shelf called My Real Past.)

What happened three days ago: We were in a small but capital city in a small square, or big, and it was full of people and then a band started to play and about one thousand birds already asleep on a tree woke up and flew off, and I thought it was part of the show, the opening of a festival, but most probably they were just frightened or at least freshly awakened birds flying low.

They were like small bats or origamis having a go at mid-air flight.