A nők a Vénuszon vannak, a férfiak valszeg a Marson. A nőknek most épp nincs sok idejük, de ha akad egy kicsi: egymás ölébe hajtják a fejüket és cirógatják: nem értjük őket, vígasztalják kölcsönösen egymást.

Ott ültem a Marson egy kis csónakban, és kihallgattam, mit beszélget két faszi egy másik csónakban. Tetszett, ahogy egymás közt beszélgetnek. Fú, igazából így tetszettek igazán.

Aztán a Vénuszról akit az előbb mondtam, felhívott, de egy nagy társaságban voltunk, épp akkorába, hogy azt mondta:

- jó, akkor csak annyit mondjál, hogy igen vagy nem.

- fú nem tudom, mert minél inkább igen, annál jobban nem.

- pontosan érem, amit mondasz - ha jól emlékszem, ezt válaszolta, ráadásul a hangjából tudom, hogy ez igaz is.

Ennyit az értjük egymást nem értjük egymástról.

Máshogy mondva: nézd, hoztam neked egy duplacsokis magnumot ahelyett, ami a múltkor kiesett a kezedből az első harapás után. -- ez tényleg ugyanolyan, bruhahahaha.

nehéz ez a vakrandi téme.

ps.: először mars fagyit írtam, amit tényleg imádok, de a fentiek miatt belátom, hogy itt hülyén jönne ki.