Random fotókat nézegetek a számítógépen egy amúgy legalább egy kicsikét fegyelmezett szombaton (annyira nem fegyelmezett, hogy délelőttre és délutánra lehessen osztani).

Lájkolandó macska, ez igen, kinéz egy ablakon, függöny mögül. A kinti tájat találomra egy olyan hellyel azonosítom, ahol csak egyszer jártam, én mondjuk nem voltam oda érte, de egy üres lakás volt, ahol egy éjszakát alhattunk, és lent az utcán volt egy kis bodega, ahol volt egyadagos nescafé.

Tetszik a képen a macskaszőr a napfényben. Rajtam kívül 1644 ember talált a képen valami szerethetőt. A kis tappancsokat, a függöny árnyalatait a fényben és árnyékban. 

Szeretném megragadni azt az érzést, amikor valamiről azt hiszem, hogy valahol van, de nyilvánvalóan nem ott van.