remek remek

tegnap azt írtam valakinek egy levélben, az év legszarabb két hónapja már eltelt. az év? kérdezte. az év!
csillagászatilag értettem, hogy ha a napok hosszát nézzük. holnap lesz az a nap, nem? akkor telik el az egy hónap napforduló előtt és egy hónap napforduló után, összesen két hónap. na.
 
ma meg eltelik a január, a gyenge hónap második kétharmada (vagyis...). amikor az első harmadából már kicsit elegem volt, és épp kaptattam felfele egy lejtőn, akkor gondoltam, na ma reggel nyolckor eltelt az egyharmada. és ma délután négykor meg, épp mikor a tescóban fizetsz a kasszánál meg amikor épp már nincs kedved semmihez kezdeni, mert már lényegében este van, na akkor a második harmada.

megyünk fel a lejtőn, vánszorgunk a nagy angol költővel, azon nyavalyog, hogy kávéskanalakkal mérte ki az életét, nekem meg homokórák vannak a fejemben, meg időkerekek, bazdmeg, mondom neki, és akkor mind elsüllyedünk.