gyors öninterjú

tovább szoktad küldeni a továbbküldős leveleket?

nem, de ami szerintem rám vonatkozik belőle, azon azért szép hosszasan elcsámcsogok.

jól van, aranyos vagy, jól teszed. te, még egy kérdés?

kicsinyes dolog volt ma reggel megsértődni mr twister egyébként talán tapintatlan felkiáltásán?

igen, talán nem kell még 40 évet azzal töltenem, hogy kihímezzem-kicicomázzam ezt a falvédő szöveget: a féltékenység hülyeség, mindig!

még egy kérdés, mit adnál érte, hogy mr twister igaz barátod legyen, aki mindenben megért?

hetvenezer forintot biztos könnyű szívvel kifizetnék érte, esetleg 75-ig is felmennék.

amennyiben a barátsága pénzért nem megvehető, továbbra is türelmesen vársz rá?

igen, mert kedves fiú és nagyon oda vagyok érte.

nem zavar, hogy közben egy másik szerelmed ügyével traktálod?

sok minden más jobban zavar, de azért igazad van.

továbbra is "ha félsz magadtól félsz" jeligére

jó itt ülni? dolgozni, hajat festetni, fogat gyógyíttatni, dolgozni, netezni, bambulni?

igen, mert ülő testhelyzetem véd az ijedtségtől. na, hát nincs mitől félni. marlon brando is megmondta (nem a pónifejet): vége van - és aztán kezdődik előről. igaz, jó fejbelőtték.

spoileres poszt, bocsika.

feküdni már kevésbé merek, mert fekvő testhelyzetben jönnek a hülye gondolatok. alvás helyett jönnek a hülye gondolatok.

nagy dolog, na. a légiközlekedés korában a huszonegyedik században két delfin egymás mellé sodródik az óceánon, aztán elsodródik, ha eljön az ideje, és mindkettő máshol ugrik ki a naplementében csobbanni.

mások a facebook-on variálnak és az it's complicated-et csiszolgatják tovább a relationship status-ukban, én meg itt szemezgetek más fickókkal kapcsolatos dolgok között, így dolgozom fel a complicated-et.

Szóval már jópár éve, hogy letöröltem egy sms-t. Olyan kár volt. Már ahogy megnyomtam a töröld le ennek a bolond srácnak az sms-ét (legalább tudjátok, kiről van szó), megbántam. Hallottam, ahogy a maximum 160 karakter esik szépen vissza a betűkészletbe, a-k az a-ba, bé-k a bé-be. Ó, milyen tompa sercegő hangjuk volt. Éreztem, ahogy kiesik a telefonomból az esély.

Még mindig nem tanultam a dologból. Olyan sms-eket törlök le, amit inkább üveg alatt kéne őrizni a Louvre-ban. De most van egy, tényleg egy mosolyról szól, enyémről, övéről, mindegy, sejtheted, hogy enigmatikus. De vigyázok rá. Minden nap letörölgetem.

Tegnap pedig word file-ban írtam kábé egy oldalt. Lazán tartozott arra, akinek szántam. Amúgy kedves történet volt, de aztán: tényleg delete? akkor nem kell ez a kis levélke, nem akarod bemásolni és elküldeni neki?

Nem.

Hallottam, ahogy esnek vissza abetűk a helyükre, az a az a-ba, a bé a bé-be.

Tisztára, mint 2001 karácsonyán. Tisztára az a sercegő tompa hang. Amúgy semmiféle esély nem esett ki a számítógépemből. És bármikor elmesélhetem neki, ha akarom.

vagyis azt hittem, hogy ismerem, de ez minden szerelem lényege, nem?

mikor először nézegettük egymást, mind a ketten kitaláltunk egy történetet a másikról fejben. kábé ami magunkra volt igaz, azt találtuk ki a másikról csak áttéve a másikra.

jó, mindegy. (most itt megint leírtam az sz-szót, és egy kis időre akkor fagyott le a gép, de aztán hagyta letörölni.)

szóval a hátsó udvarban a nagy fák alatt is történt valami, a lelkemnek abban a részében, amit kicsit jobban titkolok, bár azért csak kiszedtem magamból a részleteket.

csak itt most nehezen tudnám megfogalmazni. szóval egy másik csákóval történt meg. nem így, de most elváltoztatom a részleteket: én voltam Levi's farmerben, és az övére hittem, hogy az. ez most így túl el lett változtatva. szóval megint ugyanaz történt. róla hittem valamit, ami abban a helyzetben rám volt igaz. aztán egy évre rá egy beszélgetésben kiderült, hogy ezt csak én gondoltam, se nem úgy volt, se a jelenlévők közül senki nem úgy gondolta.

még ragozhatnám, de uncsi, és az igazi kis mulatságos részletet meg úgyse merem ide leírni.

-- Emlékszel, milyen bátran tűrted a múltkor ? Azért volt, mert akkor még fiatalabb voltál?

-- Nem, hanem mert az csak egy műtét volt és nem félek a haláltól.

Tényleg van, amitől jobban lehet félni, mint a haláltól.

Diplomatanítás, ugye. Legyezőként nyílik ki a spektrum. A páva farkára a kék és zöld árnyalatával ez van írva (színvakságpróba haladóknak): Te magadtól félsz? És egy szám, mondjuk 23, és ha a doktor megkérdezi, hányast látsz, azt kell csak bemondani, ha 47-est látsz, akkor színvak vagy, ennyire egyszerű az egész.