Most ez ilyen ritka időszak nálam, hogy előrefele halad az idő, csak előrefele. A legtöbbször a fejemben összevissza számolgatni szoktam, hogy még ennyi, az annyi mint amikor az volt, még két hét, mi is volt két hete. Ezzel most leálltam, és csak előrefele nézek, de még oda se nagyon.

Nem mintha közben minden szintjét ennek a sokemeletes tortának egyformán finom tejszínhab borítaná. A menyasszony meg a vőlegény figura meg kicsit besüppedtek és megrogytak, hadd ne vigyem tovább a gyenge képet. De mint már említettem, hülyék vagyunk. Csak be ne tegyen nekünk. De ha betesz, és besüllyedünk a tortába, és csak a fejünk búbja látszik ki, és belefulladunk a tejszínhabba (mégse úsztad meg a képzavart), akkor szép volt ez a két év.

De még az is lehet, hogy épp a hülyeségünk segít át minket.

Mindegy, sose lehet tudni, épp ma került elő valaki, aki jobban is tette.