már majdnem eltelt a június, a világos fogalmazás hónapja a nyúlblogon

még nem sokat tettem. most csak egy hasonlatot írok: unatkozott, mint a gyerekek a fotelban, míg anyjuk termékkóstóló címén 1-10es skálán sajtokat értékel.

szép kis nyári szünet, gondolják

a könyvemben már ott tartok, hogy keith maga az ördög és csoda, hogy él még.

és a realitásszámlálóm már megint lenullázódott, már megint egy képzelt univerzumban találtam magam hálózsák és jégakku nélkül - megint elképesztő dolgokat hiszek el bemondásra

eközben a város egy másik pontján: félig tegeződök és félig magázódok egy emberrel (kettővel, de az egyikkel teljesen rendben van a dolog.) a másikkal remélem, még sokáig így lesz, és végig felváltva használja majd a kettőt, miközben nagyon izgalmas dolgokról beszélgetünk