http://www.ciudadseva.com/textos/cuentos/esp/cortazar/llorar.htm
Utasítások: hogy kell sírni
Hagyjuk most az indokokat, és foglalkozzunk inkább a sírás helyes módjával, csakis olyan sírást értve ezalatt, amely nem éri el a botrány szintjét, sem pedig a mosolyt nem sérti túlságosan egyértelmű és kicsinyes hasonlatosságával. A közepesen hosszú, mindennapos sírás az arc általános összehúzódásával jár együtt, szaggatott hangok kíséretében, amelyet ezenkívül még könnyek és nyál egészítenek ki, ez utóbbiak már a vége felé, hisz a sírásnak azonnal vége szakad, ha az ember jó alaposan kifújja az orrát. Ha sírni készül, képzelőerejével forduljon saját maga felé, ha pedig ez lehetetlennek bizonyul, miután már elhatalmasodott önön a hit a külvilág létezésében, képzeljen el egy kacsát, amelynek testét hangyák borítják, vagy gondoljon a Magellán-szoros áramlataira, amelyeket mindenki örökre elkerül. Ha a sírás megérkezett, adjuk meg a módját, paskolgassunk arcunkat mindkét kézzel, tenyérrel befelé. A gyerekek általában a hálóingük ujját az arcukhoz szorítva sírnak, lehetőleg a szoba egy sarkában. A sírás átlagos időtartama, három perc.
A "manga del saco" fordítása bizonyára nagy szarvashiba, és bár a magyar változatba gondolom, nem kell vessző az utolsó mondatba, a spanyolban volt, és klassz.
Ja mert hogy feltaláltam a tízmásodperces sírást. Olyan, mint a westendben a köpő szökőkút.