most a flickr.en nyomultam előre, és a pro - ság lebegett a szemem előtt és meglesz az is. jelölgettem a kontaktjaimat, és elábrándoztam arról, amikor majd montréalban is meglátják, amit itt rejtegetek a gépemen.
neveket adtam oldalaknak. a másik blogomat szerkesztgettem, kihúzgáltam dolgokat, ami nem tartozott oda. hogy most abba a történetbe mi milyen szorosan tartozik rontó pál mivoltomat ismerve, hát kábé amikor már a füzet második felében tartasz, és korábbi kitépkedés miatt amire írsz az is kitépődik. vagy a meglazult tejfog esete. de nem mindent desztrojoltam.
most először használtuk az asztalt, mióta a szoba ebbe a csücskébe vonszoltam. például szusizásra. szerintem is nagyon jó nap volt együtt, ex-kaisaku néni.
két lány is boccsal kezdte a levelét, hogy bocs hogy nem írt előbb, és egy hasonló telefonbeszélgetés is a gondokról - hogy mi vagyok én, amikor azt hiszem, hogy mindenki ott vidul, pont ahol hagytam pont ahogy hagytam, mint a lábnélküli kutya a rossz viccben, mióta elköszöntünk, csak én sanyargok, mert húzza a szememet a szemfesték vagy belement a füst - na amikor ilyen impulzusok érnek a külvilágból, akkor derül ki, hogy mi vagyok én valójában: egy nagy önző dög.

bár más szerint meg női jézus.